2015. december 25.

Húsevők vagyunk?

Húsevő az ember?

Azt tudjuk, hogy az emberek többsége fogyaszt húst, viszont szervezete milyen felépítésű? Ez sok vitát vált ki a húsevő és a vegetariánus tábor között. Érdekes módon abban mindenki egyetért, hogy az oroszlán ragadozó, a tehén növényevő, de amikor a saját fajunkról van szó, nagy a nézeteltérés: Az ember húsevő -e vagy sem?

Igazából néha elmosolyodom mert talán az ember az egyetlen olyan faj a Földön, ami mindent meg akar enni. Valódi mindenevőnek képzeli magát. A minap vettem egy pár cipőt és a benne lévő kis tasakocskára rá volt írva “Do not eat!” (Ne edd meg!). Ami elég kicsi ahhoz, hogy lecsússzon a torkunkon sok mindent képesek vagyunk megenni. A kis gyerek akar az apróbb játékot is lenyeli. És valóban sokan esznek húst de a kérdés az, szervezetünk úgy van -e felépítve, hogy a húst könnyen feldolgozza vagy a húsevéssel megterheljük a szervezetünket? Valódi húsevő, ragadozó -e az ember anatómiáját tekintve?

Nézzük először a lelki oldalát. A gyakran felhozott példa: egy kis nyulat ha bezárnánk egy kis oroszlánnal vagy egy kis gyerekkel, mi történne? Vagy egy kis macska mikor meglátja az egeret? Talán ilyet már láttunk. A macska pupillája kitágulna, hegyezné a fülét, és fenné a fogát a finomságra, alig várva, hogy az egérre vesse magát. Valószínű az éhes kis oroszlán sem sakkozni szeretne a kisnyúllal.

A kisgyereknek viszont eszébe sem lenne csorgó nyállal a nyúlra vetni magát, széttépni fogaival és a belsőségekben, véres húsban turkálni. A ragadozó ösztönt nem kell tanítani, az már a pici állatban is benne van, amennyiben húsevő. Valószínű, ha egy általános iskolába állatokat vinnénk, a gyerekek nem azért szaladnának az állatokhoz, hogy rávessék magukat és fogukkal széttépjék, jóízűen megegyék élvezve az ínycsiklandó vér és friss hús szagát, hanem azért, hogy megsimogassák, megszeretgessék őket. Nyers húst és vért látva, illetve szagolva, valószínű soknak nem az étvágya jönne meg, hanem öklendezve szaladna el. Sütéssel, fűszerezéssel kellene átalakítani a húst ahhoz, hogy megegye. Az igazi ragadozónak erre nincs szüksége. Nem csak hogy nem esne az a gyerek a kis bárány torkának, de valószínű sokuk lelki traumát szenvedne, ha ott valaki elvágná a kis bárány torkát előttük. Mit mondjak, az ember elég kényes ragadozó!



A ragadozó szeretné elkapni az áldozatát, az áldozat viszont nem szeretne a ragadozó gyomrában kikötni, ezért elszalad. A ragadozó nem szeretne éhen halni, ezért hirtelen óriási sebességre tud felgyorsulni és nagyon gyors futó. Így van esélye, hogy elkapja a menekülő áldozatot. Micsoda versengés az életben maradásért! A növényevő ezzel ellentétben nagy területet kell hogy bejárjon, hiszen az élelem nagy területen van szétoszolva. Ezert neki nem szükséges a gyors futás, inkább a kitartó mozgásra van szüksége. Ezért sokat bír sétálni.

Tehát az egyik rövid távon fut gyorsan, a másik hosszú távon sétál lassan. Nézzük az oroszlánt és az embert. Vajon melyik kategóriába sorolhatók? Ugyan már! Az ember intelligens és különböző vadászfegyvereket alkot meg, így nincs szüksége a futkározáshoz! Egyértelmű, hogy az ember húsevő! És repülni is képes nem is akármilyen sebességgel, tehát egyértelmű, hogy repülő faj? Vagy épp víz alatt is sok időt képes tölteni egy búvárfelszereléssel, akkor ha nem is vízi állat de legalább kétéltű? Intelligenciánkkal sok mindent képesek vagyunk megalkotni, de ez megváltoztatja a biológiai felépítésünket?

Az ember mindig is fogyasztott húst! Igen ez kétségtelen, de ez nem jelenti azt, hogy szervezetének ez volt a legmegfelelőbb energia forrás. A szokás nem mentesít attól, hogy a szervezetet terheljük és mindig is terheltük a húsfogyasztással. De mit tennél, ha nem lenne más csak hús? Nem ennél? Persze, hogy mindenki megenné a húst is, hiszen ilyen esetben nem az egészség a kérdés , hanem az életben maradás.


Ki mennyit és milyen gyakran eszik? 
Az oroszlán ha elkap egy zebrát akkor abból jól belakmározik mert utána lehet napokig nem eszik. Óriási gyomrába rengeteg ételt képes bevinni hiszen nem tudhatja mikor eszik újra. Mi pedig naponta többször is étkezünk kevés mennyiséget, hiszen gyümölcsökhöz, bogyókhoz, zöldségekhez könnyen hozzájutunk. Ne felejtsük el, hogy az ember trópusi faj.


Ki mit szeretne enni? Szebbet, jobbat?
Az oroszlánnak jó az öreg is, a beteg is, a fiatal is. Azt könnyebb elkapni és táplál. Nem feltétlen fogja a legszebb, legerősebb példányt kiszemelni magának, ami gyorsabban fut el és erősebben képes ellenállni. Nem csak neki lenne nehezebb dolga, de az anyatermészet is ráütne az orrára, hiszen a másik fajnak is fent kell maradnia és ha az oroszlán mindig a legszebb, legegészségesebb példányt vadászná, a beteget és öreget meghagyva, akkor az nem lenne előnyös a másik faj fennmaradásához. Az ember viszont a legszebbet, a legjobbat keresi hiszen a szebb, egészségesebb gyümölcs van jobban tele táplálékkal.


Testfelépítés:
A húsevő testfelépítése gyorsaságra és harcra van felépítve:
Teste torpedó alakú.

Első részén a fogak, karmok vannak (a harc fegyverei), majd a váll, a mellkas védve a bordákkal és végül egész hátul a védetlen has. Ez a védett testfelépítés szükséges, amikor egy rúgkapáló, meghalni nem akaró állatot vadászunk le. Ízületei tartósan olyan helyzetben vannak, ami képessé teszi őket az azonnali gyors futáshoz. Mindig lábujjhegyen járnak, sarkuk enyhén megemelkedve. (A rövid távfutók ehhez a startnál letérdelnek)

Míg az oroszlán mellső lábán erős karmok vannak a rövid csontokon, csuklója szinte összeolvadva, mindez a harchoz és sebességhez hozzásegítve őket, az emberi kéz csontjai hosszúak, csuklója pedig nagyon gyenge. A karma egyértelműen nem megfelelő vadászathoz, meg a hosszú körmű hölgyeké sem. Az oroszlánnak kulcscsontja jelentéktelen, az embernek ezzel ellentétben nagyon hosszú és ez teszi az embert kevésbé mozgékonnyá. Az oroszlán ezt nem engedheti meg magának, hiszen az erős állatot le kell terítenie.

Az embernek hosszú, egyenes lába van így a gravitáció ellen leginkább a váza tartja felállva, míg az oroszlánt az izmai is nagy mértékben hozzásegítik az álláshoz, járáshoz. Azért ha nem elfoglalt, leginkább szeret lefeküdni, hiszen sok energiába telik a gravitáció ellen harcolni. Egyes növényevő állatok csontfelépítése viszont sokkal jobban le tudja győzni a gravitációt mint sok más növényevő társuké és képesek állva aludni (ló, elefánt). Az oroszlánnak nincs is szüksége sokáig talpon maradnia hiszen az áldozat után rövid ideig szalad, ezzel ellentétben a növényevő sokat talpal, hiszen nagy területet kell élelemért bejárnia. A növényevőket osszuk két csoportba! Az egyik csoport tagjai legyenek azon növényevők, akikre vadásznak a vadállatok (pl antilop) és a másik csoportban az olyan növényevők akikre nem vadásznak a húsevő állatok (pl elefánt).

Az első csoport tagjainak olyan testfelépítésre van szükségük, ami lehetővé teszi a menekülést. Nekik is gyorsnak kell lenniük. Ha az oroszlán gyors akar lenni, és félig lábujjhegyen jár, akkor az antilop még gyorsabb szeretne lenni, elmenekülni és ő egyenesen lábujjhegyen jár mint a balerinák. Lábuk hosszú vékony így nemcsak állni és járni képesek hosszú ideig de gyorsan futni is, hiszen lábaik könnyűek. Az elefántnak viszont csak sokat kell állnia, járnia. Neki nem szükséges menekülni ezért lábai egyenesek, de nehezek és ízületei merevebbek. Nem lábujjhegyen áll, hanem talpa teljesen érinti a talajt.

Mi emberek is hosszú, egyenes lábakon állunk mint a növényevők és leginkább csontvázunk mintsem izmunk harcol a gravitáció ellen. Próbáljuk csak meg félig behajlított térddel állni akár síelő állásban, vagy egyik láb elöl! Nagyon hamar elfáradnánk. És a lábfejünk csontozata? Félig lábujjhegyen állunk mint a ragadozók, vagy balerinaként tipegünk mint az olyan növényevők amire vadásznak a ragadozók, vagy talpunk teljesen érinti a talajt mint az elefánté? Nem tudom kinek milyen a lábfej felépítése, az enyém teljesen érinti a talajt, kivéve talán mikor nem a realitás talaján állok. És az ember nem jó futó mint egy ragadozó, viszont kitartóan, hosszan tud sétálni, mint egy növényevő.




Mint láttuk, a ragadozó felépítése harcra van kitalálva, hiszen egyik állat sem fog önként az oroszlán asztalára feküdni. Első részen vannak az éles fogak, az erős mancsok, a hosszú erős karmokkal, a váll és a bordák védik az elülső részt és hátul van minden sérülékeny rész mint a védetlen has, nemi szerv stb. Az ember ezzel ellentétben teljesen nyitott . Minden védetlen része elöl van. Hölgyeknél a mellek, has (talán benne a babával), férfiaknál has, nemi szervek. Nem valami előnyös testfelépítés egy élethalál harcra.


A legtöbb ragadozó alszik nappal és éjjel vadászik így nagyobb esélyünk van nappal élelem után járni és éjszakára menedékbe húzódni. Ráadásul az emberi lény csoportokban él, így esetleges támadásoknál jobban tud védekezni. A nőknek a terhesség nagy akadályozó tényező lenne, hogy állatok után szaladgáljon és harcoljon vele. Tudom, hogy egyes úriemberek azt mondják a férfiak mennek vadászni de a természet nem szeretné a nők és utódaik sorsát a férfiakra bízni. Nem lenne okos ötlet.

Minden egyes ragadozó faj nősténye képes vadászni és magát illetve utódait élelemmel ellátni. Férfiakra szükség van de ne emeljük a mércét túl a valóságon! Egy nőstény, még ha az emberi faj tagja is, képes kell legyen a férfi nélkül is megélni és utódairól gondoskodni. Egyszerűen nem létezik olyan faj a Földön, aminek nőstény tagja képtelen a számára szükséges élelmet megszerezni. Egyetlen nő sem szeretné ha az élete és utódai élete a férfiaktól függne, beleértve az Anya Természetet. A ragadozók a terhességi hónapokat rövid idő alatt letudják, hiszen a hosszú hónapokig tartó nagy has nem lenne előnyös az oroszlán hölgynek ragadozás szempontjából. Az ember viszont megengedheti magának, hogy nagy pocakkal sétálgasson és csipegesse a friss gyümölcsöt. Az oroszlán sok utódot hoz a világra egy terhesség után, az ember általában egyet vagy esetleg kettős ikreket. Az emberi utód nagyobb az oroszlán utódhoz képest ha az anya test tömegéhez hasonlítjuk



Állkapocs, fogazat:
A ragadozok állkapcsát nagyon erős izmok mozgatják és szélesre tudják nyitni szájukat. A temporális izom a ragadozók feje tetején van és nagyon erős. Az embernél ez oldalt helyezkedik el és jóval gyengébb. A ragadozó állkapcsának mozgása függőleges, csak kinyitja a száját és bezárja. Az ember állkapcsa oldalirányban is mozog. Az ételt a rágófogai közé préseli és oldalirányú mozgással zúzza. Mi hosszan megrágjuk az ételt, a ragadozó meg szinte egyben lenyeli. A ragadozó nem tudja az állát oldal irányba mozgatni.
.



Szemfogak:
A ragadozók szemfogai nagyon hosszúak, erre azért van szükség, hogy le tudják hasítani a húst a csontról és a nagyobb húsdarabot is szét tudják tépni. Az én szemfogaim jóval rövidebbek. A képen a leopárd és oroszlán koponyája látható.




Rágófogak:
A húsevő rágófogai élesek nem laposak mint a növényevőké, hiszen nekik hasítani, vágni kell a húst. A növényevőnek lapos, nagy felületű rágófogra van szüksége, hogy az állkapocs oldal irányú mozgatásával őrölni tudja az ételt.




Sok embertől hallom azt a kijelentést, hogy az ember fogazata mindenevő. Én nem is szeretnék senkivel vitatkozni, ezért az emberi fogazat fölé mindenki írja kedve szerint a megfelelő szót a szerint, hogy szerinte melyik csoport fogazatához hasonlít az emberi fogazat!




Ivás:
A koponya csontozati felépítése miatt a ragadozó nem tudja felszívni a vizet, hanem nyelvével viszi azt a szájába. A növényevő nem a nyelvet használja ivásra, hanem vákuumot alakítva szájával, felszívja a vizet. Épp így mi is mikor iszunk, legyen az pohárból vagy forrásvizet a tenyerünkből, a vizet a szánkba szívjuk nem a nyelvünkkel iszunk mint a kutya.

Nyelőcső:
A húsevő nyelőcsöve széles és táguló, hiszen nagy darab húst nyel le. Az ember nyelőcsöve vékonyabb. Mi nem tudunk nagy darabot lenyelni. Az étkezés során bekövetkezett fulladásos halálos esetek több mint 90% a hús miatt történik.

Emésztés:
Az ember már rágás során előemészti az ételt, a nyálában lévő különböző enzimek már a szájüregben megkezdik az emésztést. A ragadozónak erre nincs szüksége, hiszen gyomra nagyon savas és még a csontokat is lenyeli anélkül hogy hosszan, nagyon apróra rágná. Ha dobunk a kutyának egy darab húst egyből lenyeli. Emlékszem sok éve mindig rászóltam a kutyámra, hogy ne egyen olyan mohón és rágja meg az ételt ne csak úgy egyben nyelje le mert gyomorrontást fog kapni. Persze ő okosabb volt mint én és jól tudta hogyan kell ennie.


A rágás lényege, hogy az ételt összekeverjük a nyálban lévő emésztő enzimmel. A ragadozó nyálában viszont nincsenek emésztő enzimek, így butaság lett volna a kutyámnak rágásra pocsékolni az energiáját. A hús fehérjéből és zsírból áll. Semmi rostot nem tartalmaz (hiszen az állat váza a csontváz, a növényé pedig a rostok, ami magasan tartja a gravitációt legyőzve). A fehérjét és a zsírt gyorsan le lehet bontani, ezért a ragadozók emésztőrendszere nagyon rövid és egyszerű.

Gyomruk nagyon nagy és óriási adagot képesek egyszerre megenni (hiszen nem tudják mikor tudnak újra zsákmányhoz jutni). Egyes állatok a gyomrukban szállítják haza az utódaiknak az élelmet és mikor a kicsik nyalogatják a felnőtt arcát, az kiköpi az elfogyasztott étel egy részét. Egyetlen evés során képesek testtömegük 30-40 százalékát megenni. 60 kiló lévén nekem úgy 18-24 kilót kellene egy étkezéskor elfogyasztani. A ragadozók gyomorsava nagyon nagyon savas.. Ez lehetővé teszi, hogy akár a csontot is megegyék. A szénhidrátot kevésbé képesek könnyen emészteni. Ha túl sok szénhidráttal etetjük a kutyánkat akkor hasmenése lehet. A növény sejtjei rostokba vannak zárva, és ezt a rostot meg kell bontani, hogy ki tudjuk vonni a tápanyagot. Ez nagy munka és ezt a rágásunk és hosszú bélrendszerünk teszi lehetővé. Az ember leginkább gyümölcsöt, zöldségeket eszik és a benne lévő rost nem okoz gondot az emésztésnek. Azok az állatok amik sokkal durvább rosttartalmú ételeket esznek akár külön baktériummal segíthetik elő az emésztést és kérődznek. A húsevő bélrendszere nagyon rövid, törzsének mindössze 36-szorosa. Leginkább fehérje és zsírt emésztő enzimeket tartalmaznak.

Különböző bélrendszerek:




Az ember hosszú fodros bele:




Az ember gyomra sokkal kisebb mint a ragadozok gyomra, nem túl savas körülbelül 34, míg a ragadozóké kevesebb mint 1. Kis gyomrunk miatt mi nem csak hogy naponta eszünk de naponta többször is. Bélrendszerünk nagyon hosszú, akár 10-12 -szerese a törzsünk hosszának.

Mire a húsevő bélrendszerébe kerül az étel az már megemésztődött és szinte csak arra vár, hogy kiürüljön a testből elkerülve a rothadást. A mi bélrendszerünk hosszú és fodros. Megbirkózunk a rostokkal hiszen belünk termel olyan baktériumokat, amik ebben segítséget nyújtanak, így ki tudjuk vonni a növény sejtjeiből a tápanyagot. Belünk visszaszívja a folyadékot, baktériumokat termel.


Zsír, koleszterin
A ragadozó nem aggódik a zsírok vagy épp a koleszterin miatt. Nem lesz koszorúér betegsége. Nem lesz epekövük. Az emberek epekövének többsége koleszterinből épül fel, és mint tudjuk koleszterin csak állati eredetű ételekben van. Az epe a zsír feloldásához segít. De mint egy tapasztalt háziasszony tudja van erősebb és gyengébb zsíroldó mosogatószer. A ragadozó epéje sokkal erősebb zsíroldó mint az emberi epe, ezért nem okoz neki gondot a zsíros, koleszterin dús áldozat elfogyasztása. Ezzel ellentétben nekünk, embereknek, gondot okoz a zsíros, koleszterin dús ételek fogyasztása. (Az epekőről és annak kialakulásáról részletesen olvashatsz a weboldalamon a betegségek menüpontja alatt)


Csak a növényevők nyálában van szénhidrátot lebontó enzim (salivary amylase). Az emberi nyál tartalmazza ezt az enzimet. Azonkívül csak a növényevőknek van vakbele. A növényevők nem tudják detoxikálni az A vitamint. Az A vitamin zsírban oldódó vitamin, ami a májban raktározódik. A ragadozók sok májat esznek, amiben ez a vitamin fel van halmozódva. A szervezetüknek detoxikálni kell ezt a sok A vitamint, hogy ne mérgezzék magukat halálra és ők képesek erre, de a növényevők nem képesek az A vitamin detoxikálására.

A növényevők a béta karotinból (ami a sárgarépában is megtalálható) képesek A vitamint előállítani, erre viszont a ragadozók nem képesek. Viszont mi nem tudunk C vitamint előállítani. A növényevők könnyen szívbetegek lehetnek ha sok zsíros, koleszterin dús ételeket esznek. (A szívinfarktusról szóló részletes bejegyzésem olvashatod a weboldalamon a betegségek menüpontban.)

Férfiak, akik jobban ragaszkodnak ahhoz az állításhoz, hogy az ember húsevő, figyelem!
Anatómiailag növényevők vagytok! A Föld egyik húsevő híme sem rendelkezik seminal vesicles (ondóhólyag) csövecskével. Az ember, mint a képen is látható, igen.





A fent leírtakat figyelembe véve, véleményem szerint az emberi szervezet felépítése nem húsevő (még ha sokak szokása az is) és a legoptimálisabb egészséget teljes értékű növényi étrenden érhetjük el legkönnyebben. Gyakran merül fel az a kérdés, hogy ha nem eszünk húst nem jutunk hozzá elég fehérjéhez. A fehérjéről részletesen olvashatsz a weboldalamon a fehérje menüpont alatt.


Budai Éva






Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More

 
A weboldalt készítette és szerkeszti: Szalontai Teréz